Igaz, hogy a legtöbben úgy viselkedünk, mint a félszeg másológépügynök, aki retteg attól, hogy véget ér az általa megszokott rutin? A neurológia manapság már igen sokat tud az emberi viselkedés megváltoztatásának lehetőségeiről. A tudósok régen azt hitték, hogy az agyi kapcsolatok már gyermekkorban kialakulnak, és később már nem lehet újakat létrehozni. Dr. Michael Merzenich, a San Franciscoi Kaliforniai Egyetem professzora kutatásainak eredményeképpen megállapította, hogy agyunk életünk végéig “képlékeny” marad. Ha valóban így van, vajon ennek ellenére miért nem változunk? Ha valakinek, akkor Merzenichnek jó rálátása van a kérdésre. A professzor amellett, hogy agykutató, aktív vállalkozó is. Két vállalkozást is alapított. A cégek profilja hasonló: kifejezetten mentálisan fogyatékosok vagy betegség miatt csökkent képességűek részére fejlesztenek olyan szoftvereket, amelyek segítségével az érintett csökkentheti fogyatékosságát, illetőleg annak életére gyakorolt hatását. A Scientific Learning Corp. olyan gyermekeket céloz termékeivel, akiknek az olvasás elsajátítása okoz nehézséget. A Posit Science Corp. pedig termékeivel az idősebbeknél igyekszik megelőzni, megállítani, illetőleg visszafordítani a szellemi leépülés folyamatát.
Merzenich magyarázatát patkányokkal kezdi. Őket is meg lehet tanítani új jártasságokra. Ha egy patkány megold egy kirakós játékot, kap egy jutalomfalatot. Száz alkalom után hibátlanul fogja megoldani a feladatot. Kétszáz alkalom után pedig már hosszú távon is megőrzi emlékezetében a megoldást, majdnem élete végéig. A patkányra ilyenkor azt mondjuk, hogy kialakított egy szokást. A feladatot automatikusan végrehajtja, mert agyszerkezete megváltozott. Az emberi agy is hasonlóan működik. Több ezer szokásunk van – olyanok, mint például a golyóstoll használata – és ezek a szokások tartós változásokat idéznek elő az agyban. A magasan képzett szakemberek, például zenészek agyában az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálattal ki is mutatható az eltérés. A fuvolaművészek agyában például különösen nagy terület végzi kifejezetten az ujjak, a nyelv és az ajkak mozgásának irányítását. “Ezek az emberek gyakorlatilag deformálják az agyukat” – mondja Merzenich.
A fuvolaművészekhez hasonlóan az üzletemberek is magasan képzett szakemberek. Ők is deformálták az agyukat. Az idősebb vezetők “olyan erőkkel rendelkeznek, amit hiába keresnénk egy újonnan felvett fiatal szakemberben” – mondja Merzenich. A tapasztalt szakmabelinek rengeteg specializált jártassága és képessége van. Éppen ezért nehéz pótolni őt, azaz személye nagy értéket képvisel a cég számára. A specializáció azonban óhatatlanul együtt jár egyfajta rugalmatlansággal is. A tapasztalatok súlya ugyanis egy idő után megnehezíti a változást.
Mégis, hogyan lépjünk túl ezeken a tényezőkön? Merzenich szerint az a lényeg, hogy folyamatos tanulásra szoktassuk agyunkat. “Fiatal korunkban majdnem minden cselekedetünk viselkedés alapú tanulás – ez időszak alatt hihetetlen mértékben formálhatóak vagyunk, és az ebben a korban megtanultak igen nagy hatással vannak ránk a későbbiekben is. Amint abbahagyjuk a tanulást, megállítjuk agyunk gépezetét, amely szép lassan elkezd leépülni.” Hacsak nem eddzük tudatosan, a férfiaknál harminc éves kor körül, a nőknél kicsit később következik be ez a fordulópont. “Az emberek gyakran összekeverik az aktív cselekvés és a folyamatos tanulás fogalmát” – folytatja Merzenich. “Pedig ezt a gépezetet csak a tanulás aktiválja. Az emberek azt hiszik, hogy érdekes életük van, miközben húsz és harminc éves koruk között nem tanultak semmi újat. Javaslom, hogy igenis tanuljanak. Akár spanyolul, akár fuvolázni. Mindegy.”
A cégvezetőknek is ki kell alakítaniuk egy “folyamatos mentális megújulás és tanulás üzleti stratégiát.” A Posit Science például kifejezetten e célból alkotta meg “ötödik-nap stratégiáját”. Ennek lényege, hogy a cég minden alkalmazottja munkahetének ötödik napját nem a saját szakterületén dolgozza le. A szoftvermérnökök marketinggel foglalkoznak, a dizájnereket pedig gazdasági területeken állítják munkába. “Mindenkinek szüksége van arra, hogy időnként új projektbe fogjon ahelyett, hogy folyamatosan ugyanabban a skatulyában tevékenykedjen. Az ötödik nap stratégia nem jelenti alapképességünk feláldozását, csupán szellemi frissességet kölcsönöz nekünk. Cégeknél minden szinten szükség van időnként ilyen megfiatalításra. Az a legjobb, ha a vezető szándékosan teremt újabb és újabb kihívásokat. Minden egyes dolgozónak komplex új ismeretet adó tanulásra van szüksége. Az újítások, innovációk is akkor keletkeznek, amikor az emberek agyuk és intelligenciájuk maximumát használják ahelyett, hogy egyetlen skatulyában dolgoznának szoros ellenőrzés alatt.”
Mi történik, ha nem foglalkozunk szellemi megfiatalodásunkkal? Merzenich szerint mindenki, aki legalább 85 évig él, ötven százalék eséllyel szenilis lesz. Míg a “változz vagy meghalsz” dilemmáról a szívbetegek kell hogy döntsenek, a “változol vagy megbolondulsz” kérdés mindannyiunkat érint. A változás képességében való jártasság pedig nem csupán az üzleti életben életbevágó. Hanem egészséged szempontjából is. Ezért minden jártasság közül valószínűleg leginkább ezt érdemes elsajátítani.
Alan Deutschmann
Faxt Company, 2007. 12. 19.
Fordította: Doubravszky Júlia