Dr. Keresztes Margit a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biokémiai Intézetének munkatársának 2002-ben megjelent Az egészség fenntarthatósága szív-érrendszeri betegségekben című szakkönyvének egyik fejezetét -- ami később cikk formájában is elkészült --, adjuk közre.
Az életmód jelentősége az isémiás szívbetegség megelőzésében — gyógyításában — gondozásában; Az Ornish-program
„Medicus curat, natura sanat."
Miből áll az életmódprogram? Hogyan "nyitható ki a szív"?
Ornish doktor programját a fő életmódproblémáknak megfelelően állította össze. A legjobb eredményeket az biztosítja, ha a 12 hetes intenzív, folyamatos szakmai ellenőrzés alatt álló szakaszt követően az egész további élet az újfajta életmód, szemlélet szerint folyik.
Ad 1. A fokozott stresszválasz csökkentésére, a stressztűrés fokozására stresszkezeléssel kapcsolatos gyakorlatokat vett be a programba. A napi legalább egy órás stresszcsökkentő foglalkozások a következőket foglalják magukba:
Ezek mellett Ornish különösen nagy jelentőséget tulajdonít a támogató csoportüléseknek, melyek a szociális izoláció, a magányosság érzését segítik csökkenteni, felszámolni, amelyek a szív (átvitt értelemben való) megnyitását mozdítják elő. A másokkal való kapcsolatteremtéshez nélkülözhetetlenek a kommunikációs készségek. A program arra tanítja a betegeket, hogy nyíltan fejezzék ki érzéseiket és nyitottan, beleérzően hallgassanak meg másokat, próbálják megérteni őket. A „szívmegnyitáshoz” azt javasolja, hogy a páciensek gyakorolják az együttérzést, a megbocsátást, az emberbaráti érzéseket. A heti kétszeri, pszichoterápiás jellegű találkozókon a programban résztvevők kezdetben főleg a programban való haladásukról, ezzel kapcsolatos problémáikról beszélnek, majd a szakemberek arra biztatják őket, hogy próbálják leengedni a szívüket körülvevő falakat, azaz nyíljanak meg. A fokozatosan kialakuló bensőséges csoportlégkör nagy segítséget jelent a betegeknek, biztonságérzetet ad nekik, mely nagymértékben elősegíti életmódjuk, szemléletük gyökeres megváltozását.
Hazánkban, sajnos, még nincs hagyománya a szívbetegek lelki gondozásának. Pedig érzelmeink, érzéseink főként szívünkön „csapódnak le”, ott hagynak nyomot — ami hozzájárulhat a koszorúérbetegség kialakulásához. Érdekes megjegyezni, hogy a magyar nyelv rendkívül gazdag a szívvel kapcsolatos kifejezésekben, képekben és igen szemléletesen írja le ezekkel az érzések-érzelmek szívre gyakorolt hatását: pl.: „összeszorult a szíve”, „fáj a szíve” valaki után, „megszakadt a szíve”, „darabokra tört a szíve”, „szívére vesz”, „nagy kő esett le a szívéről”, „nehéz/könnyű lett a szíve”, „szívszaggató fájdalom”, „megkeményítette a szívét”. A „kőszívű” vagy „keményszívű” kifejezés, érdekes módon, valóban utalhat arra is, hogy a koszorúerek elmeszesedtek, megkeményedtek (mint pl. Jókai Mór híres regényében, A kőszívű ember fiaiban Baradlay Kazimir esetében).
Jó lenne, ha a magyar kardiológus szakma is figyelembe venné, „megszívlelné” az Amerikai Kardiológiai Kollégium javaslatát, mely szerint minden szívinfarktuson átesett beteg esetében pszichológusnak is kell foglalkoznia a beteggel, pszichológiai vizsgálatot is kell végeztetni. Emellett előírja, hogy minden kardiológusnak rendelkeznie kell az alapvető pszichológiai ismeretekkel. Az amerikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy pszichoterápia nélkül a beteg állapota nem javul, sőt egy év után rosszabb pszichés állapotban lehetnek, mint betegségük kezdetén.
Ad 2. A program másik fő alkotója a speciális, zsírokban szegény, összetett szénhidrátokban gazdag diéta. A koszorúérbetegeknél egy szigorú ovo-lakto-vegetáriánus étrendről van szó, míg elsődleges megelőzésben ennek kevésbé szigorú formáját alkalmazzák.
A gyógydiéta a következőkből áll:
Ebből a felsorolásból kitűnik, hogy egyedül a tojásfehérje és a zsírmentes tej vagy joghurt megengedett az állati termékek közül, döntően ez egy növényi étrend. Mivel a növények kis energiatartalmúak (kivéve bizonyos magokat), ezért javasolt naponta többször is étkezni, és nem fontos a kalóriákat számlálni (szemben más diétákkal). A gyakorlati alkalmazást nagymértékben megkönnyíti, hogy ehhez a diétához több száz ételreceptet dolgoztak ki, és az Egyesült Államokban számos étterem is menülistáján tart jónéhány ilyen szívbarát ételt. Emellett ma már ott Advantage 10 (Tízes előny) néven fagyasztott formában is hozzáférhetőek ezek az ételek, jelentősen megkönnyítve ezzel az intenzív szakaszból kilépők otthoni napjait.
A gyógydiéta kialakításánál figyelembe vették azokat a kutatási eredményeket, melyek szerint csak akkor várható az érelmeszesedéssel kapcsolatos koszorúérszűkületek csökkenése, a szív vérátáramlásának fokozódása, ha a lipidbevitel jóval alacsonyabb az összenergiabevitel 30 %-nál. Természetesen lényeges követelmény, hogy a bevitt 10 % zsír tartalmazza az esszenciális, telítetlen zsírsavakat (különösen a legfontosabb ω3 zsírsavat, a linolénsavat és annak trombusképződést gátló származékát, az eikozapentaénsavat, az EPA-t) és hogy minimális legyen a koleszterinbevitel (5 mg/nap). Ez a meglepően alacsony koleszterinbevitel fedezi a szervezet igényeit, hiszen szükség esetén intenzívebb lesz a szintézis a májban is (a szteroid hormonokat termelő endokrin szerveken kívül). Az étrend jellemzője az is, hogy a szénhidrátok aránya jóval magasabb, mint a szokásos étrendben (70-75 %), de ez itt nagyrészt összetett szénhidrátot jelent (pl. keményítőt). Nagyon lényeges különbséget tenni az összetett és egyszerű szénhidrátok (cukrok) között. Az összetett szénhidrátok jóval lassabban emésztődnek és felszívódásuk is elhúzódóbb, mint az egyszerű cukrok esetében (főleg növényi rostok jelenlétében). Ezáltal a megnövelt szénhidrátbevitel egyáltalán nem jelent nagyobb kockázatot az elhízás és a II. típusú cukorbetegség kialakulására. Növényi étrendnél problémát jelenthet az esszenciális aminosavak bevitele. Fontos megjegyezni, hogy bár külön-külön a növények inkomplett fehérjeforrásnak tekintendők, megfelelő arányuk, keverékek alkalmazásával (komplettálással) teljes értékú fehérjeforrás állítható elő belőlük, mely az összes esszenciális aminosavat tartalmazza. A szója – mint legnagyobb biológiai értékű növényi fehérjeforrás – kiemelt használata szintén elősegíti az aminosavszükséglet biztosítását; a komplettáláshoz hozzájárul még a tej vagy joghurt is. Lényeges hangsúlyozni még azt is, hogy ezzel a növényi étrenddel megoldódik a rostszükséglet biztosítása.
Ezek után érdemes összehasonlítani ezt az étrendet a szokásos „nyugati” étrenddel a fő tápanyagok és a rostok szempontjából; az első három tápanyag esetében szembeötlőek a különbségek:
| „nyugati” átlagos magyar étrend |
Ornish-diéta | |
| zsír | 35-45 %! | 10 %! |
| koleszterin | 400-500 mg/nap! | 5 mg/nap! |
| szénhidrát | 25-35 % (cukor!) | 70-75 % (összetett!) |
| fehérje | 25 % | 15-20 % |
| rost | 15 g/nap | 30 g/nap |
A fő tápanyagokon kívül a szervezet számára nélkülözhetetlenek a mikronutriensek: a vitaminok, vitaminszerű anyagok és az ásványi anyagok. Említésre került már, hogy ez utóbbiakból kisebb-nagyobb mértékű hiányok alakulhatnak ki az átlagos „nyugati” táplálkozás során. Ezzel szemben az Ornish-féle növényi alapú étrend bőségesen tartalmazza az ismert (és a ma még kevésbé ismerte) mikronutrienseket, néhány kivételtől eltekintve pl.: vas, B12 vitamin; csak ezek bevitelére kell külön gondot fordítani.
Ad 3. A program elengedhetetlennek tartja a dohányzásról való leszokást a nikotin és az égéstermékek szívkárosító hatása miatt. Számos módszert, „trükköt” javasol e szenvedélytől való megszabaduláshoz (dr Tom Ferguson leírása alapján).
Ad 4. A program lényeges részét képezik a testgyakorlatok. Minimális „adagként” jó állapotban levőknek heti 3 x 60 perc testmozgást ír elő, bár inkább a napi 30–40 perces testgyakorlatot javasolja, ami a legegyszerűbb esetben séta. Mivel sok esetben komoly szívbetegekről van szó, nyilvánvaló, hogy különösen fontos a testmozgás időtartamát és erősségét a beteg állapotának megfelelően alakítani. Ornish mind objektív, mind szubjektív mutatókat alkalmaz a betegek biztonsága érdekében, és alapvetően fontosnak tartja e mutatók figyelését és az állandó orvosi kontrollt főleg az első időszakban. Az objektív mutató a szívfrekvenciával (a percenkénti szívösszehúzódással) kapcsolatos. A sporttudományi ismereteknek megfelelően, a biztonságos intenzitástartománynak az felel meg, amikor a testgyakorlat közbeni szívfrekvencia a kornak megfelelő, becsült maximális érték 50-60 %-át nem haladja meg kezdetben. Súlyos szívbetegek vagy testmozgást soha nem végzők esetében ez az érték csak 45-50 % lehet eleinte. Például 50 éves, súlyosabb szívbeteg esetében a kezdeti maximális szívfrekvencia: (220-50) x 0,45 = 77,1. Később, fokozatosan (tünetmentes felnőtteknél már az elején is) ez az érték felmehet 60-80 %-ra. Az objektív adat mellett Ornish a Borg-féle szubjektív erőkifejtési-fáradási skálát is figyelembe veszi (6-10: könnyed érzés; 11-15 nehezebben megy a mozgás, fáradtság jelentkezik, mert érezhetően erőkifejtés szükséges; 16-20: nagyon nehéznek tűnik a mozgás, maximális erőkifejtést igényel).
Az intenzív 12 hetes szakaszhoz, a „kezdők” és a legyengültek számára Ornish kidolgozott egy olyan sétaprogramot, mely során fokozatosan nő előbb a séta ideje, majd erőssége (első hét: naponta 2 x 15 perc séta, erősség: maximális szívfrekvencia 50-60 %-a, 10-12-es erőkifejtési fok --- 9-12. hét: 40-60 perc séta naponta, erősség: maximális szívfrekvencia 60-80 %-a, 11-15 erőkifejtési fok). A szív állapota mellett alapvetően fontos az egyéni sajátosságok, a használt gyógyszerek és a kísérő betegségek (pl. cukorbetegség. magas vérnyomás, végtagi érszűkület, tüdőtágulat, ízületi problémák) figyelembe vétele a testgyakorlatok összeállításánál. Edzettebb, jó állapotban levő egyéneknél a nagy izmokat megmozgató, aerob, ritmusos és rendszeres testgyakorlatokat, sportokat javasol a program pl. tornagyakorlatok, gyors séta, kocogás, tánc, biciklizés, úszás, evezés. Kiemeli, hogy ezek az „edzések” mindig 5-10 perces bemelegítéssel és 10-15 perces levezetéssel kell, hogy folyjanak. Számos ötlettel próbálja elősegíteni, hogy a testmozgás beépüljön a hétköznapi élet napirendjébe, annak részét képezze az első, felügyelt időszak után is.