Dr. Dean Ornish: Spektrum
Előszó a magyar kiadáshoz
A XX. század kemény üzenete így hangzott: sorsod a génjeid által meghatározott! A XXI. század új kihívása a genetika újraértelmezése. Az öröklött genetikai információk lehetőséget rejtenek, nem pedig a megváltoztathatatlan jövőt. Sorsunk, életünk, egészségünk alakulását életmódunk, környezetünk, hangulatunk meghatározó módon befolyásolja.
Hippokratész óta keresi, kutatja az orvostudomány az élet titkát. Hosszú út vezetett napjaink világváltó szenzációjának, az emberi lét kódját rejtő örökítő anyag, a humán genom megismeréséig, szerkezetének leírásáig. Jelentőségét, üzenetét napjaink orvostudománya igyekszik a gyakorlat számára értelmezni, hasznosítani.
Szinte hihetetlen, hogy a növények, baktériumok, állatok és az ember örökletes üzenete azonos nyelven íródott, a human genomban a legegyszerűbb lények működését biztosító rendszerek nyomai is fellelhetők.
Az öröklött SORS végzetét, mint kőbe vésett üzenetet értelmezték sokáig. Napjaink tudományos szenzációja az örökítő, gének működésének, szerepének egyre részletesebb megismerése. Ezen ismeretek nemcsak a betegségek, daganatok kialakulásának titkához vezetnek közelebb, de a sejt, közvetve a szervezet megújulása, öregedése, pusztulása folyamatának megértését is segítik.
Egy Kaliforniában dolgozó orvos, 30 éve foglalkozik a leggyakoribb betegségek lefolyásának megfigyelésével. Dean Ornish összefüggést talált az életmód és a szívbetegek sorsának alakulása között. A megfigyeléseket tudományos igényű, szervezett, tervezett vizsgálatok követték, és az Ornish csoport a legnevesebb szaklapokban (The Lancet, The Journal of the American Medical Association stb.) publikált közleményeiben ismertette eredményeit, amelyek az életmód és a szívbetegségek, az életmód és prosztatarák túlélése közötti összefüggést egyértelműen bizonyították.
A nagy visszhangot kiváltó közlemények után egyre többen érdeklődtek a téma iránt és csatlakoztak a csoport munkájához. A megfigyelések, közlemények nem csak az infarktus utáni és prosztata rákos betegek túlélési esélyeinek javulását le alapvető életmód-változtatás következtében, de beszámoltak a pszichés stressz, lelki bajok meghatározó szerepéről egyes betegségek létrejötte, sőt halálozási mutatóinak alakulása kapcsán is.
A gyorsan előtérbe kerülő genetikai kutatások eredményeinek gyakorlati értelmezése a biológia és orvostudomány közös kincsesbányája. Előbb a lelki terhelés (pszichés stressz) és az örökítő anyag – a kromoszóma – szerkezete közötti összefüggés lehetőségét vetette fel a pszichológus Epel kezdeményezésére a biológus Elizabeth Blackburn, majd hasonló kapcsolatot mutattak ki az Ornish csoport által gondozott szívbetegek és prosztata rákos betegek immun sejtjeinek genetikai állományában is.
Ornish ebben a könyvében foglalta össze a kutatásával kapcsolatos ismereteket. A Spektrum mintegy kézenfogva vezeti az olvasót a tudomány és hétköznapi gyakorlat sokszor áttekinthetetlennek tűnő kapcsolodási területein, segítséget, erőt, biztatást adva a nehéz, önfegyelmet igénylő életmód-változtatási folyamaton.
Ma már tudjuk, hogy az életmód meghatározó szereppel bír várható egészséges életéveink számának alakulásában. Ornish társszerzője azon tudományos munkának, amely az élettartam és az öröklött genetikai adottságon túlmutató tényezők összefüggéseit értelmezi molekulárbiológiai alapokon, a szervezetünket felépítő sejtek szintjén.
Hayflick összefüggést talált az egyes fajok várható élettartama és testi sejtjeik osztódási képessége között. Az egér sejtjei kb. 15, a csirke 25, az ember 50, a teknősbéka sejtjei mintegy 110 alkalommal osztódnak, újulnak meg életük során. Ezek az arányok képződnek le várható élettartamukban is. Feltételezhető tehát, hogy az öregedés hátterében genetikai tényezők, bizonyos genetikai óra működik. Az erre alapuló öregedési elmélet a telomera elmélet.
A telomerák az örökítő anyag, a kromoszómák végén található, azok stabilitásának megőrzésében elengedhetetlenül fontos „kupakszerű” régiók. A telomeráknak valószínűleg szerepük lehet a kromoszómák szerkezetének kialakításában és védelmében. Hayflick szerint a telomera hossza eltérő a különböző fajokban , de adott fajon belül, sejttípustól is függ, illetve adott sejttípus esetében az idővel is változhat. Sejtosztódás során a telomera rövidül, és ha már védő hatását nem képes kifejteni, a kromoszómák végül összecsapzódnak, kóros sejt képződik, vagy a sejt elhal. Elvileg tehát egy adott sejttípusban, az osztódások számának függvényében, egyre rövidebb lesz a kromoszóma végén a telomera. Az öregedés lényegében egy olyan természetes folyamat, amellyel igyekszik a szervezet megakadályozni a normál utódsejtektől eltérő „daganatsejt” kialakulását.
lapozó:
|
1 | 2 | 3 |4 | 5 | 6 |7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |